Dárius blog

Pénzügyekről mindenkinek. Itt megtudhatja, hogyan érintik Önt és befektetését a világ történései, és elmondhatja róla a véleményét

Utolsó kommentek

  • Dárius: @mennyibe fáj: "hamar kell megegyezni" - mivel alig van idő, a végső határidő is relatíve hamar lesz :) Viszont az garantált, hogy a republikánusoknak bukó lenne egy-két nap múltán megadni magukat,... (2012.11.12. 22:44) 10. Obama nyert - hogyan tovább?
  • mennyibe fáj: Az economist erősen bíztatja Obamát, hogy lépje meg a kötelezőt: www.economist.com/news/leaders/21565955-budget-deal-makes-sense-re-elected-president-his-opponents-his-country-and Persze keresztbet... (2012.11.12. 21:41) 10. Obama nyert - hogyan tovább?
  • Utolsó 20

Öngondoskodok

Itt tudod kiszámolni, hogy mennyit kell félretenned többek között azért, hogy legyen nyugdíjad:
facebook.com/megtakaritas

Lájk

Ajánld ezt a blogot!

7. Nyugdíjpénztárak - menni vagy maradni?

2011.01.15. 21:04 Dárius

Már csak szűk két hét van hátra a határidőig, hogy eldöntsük, nyugdíjpénztár tagok maradunk vagy sem. Megkísérlem összeszedni a rendelkezésre álló támpontokat, és azokat számszerűsítem is.

Első körben nézzük, hogy mit fizetünk. Az egyszerűség kedvéért kerek számmal, egy 200.000 Ft-os bruttó fizetéssel modellezek.

- 10% nyugdíjjárulék - ez 20.000 Ft

- 24% munkaadói TB járulék - ez 48.000 Ft

A jelenlegi információk szerint az állam az infláció követését próbálja garantálni a nyugdíjak esetében, így jóhiszeműen ebből kiindulva számolok - mivel az ezzel kapcsolatos kételyeket nem tudom számszerűsíteni - tehát a lényeg az lesz, hogy a nyugdíjpénztár mennyivel teljesíti felül az inflációt. Úgymond ez a felülteljesítés adhat okot arra, hogy úgy gondolhassuk, megéri maradni, ettől a felülteljesítéstől lehet jobb egy pénztár.

Mint az sokak számára ismert, aki a pénztárakat választja, nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, viszont ettől még a 24%-os járulékot (vagy újonnan nyugdíjadót) fizetni kell, tehát ezzel is számolnunk kell, mint "fölöslegesen" kifizetett pénzzel, mivel ebben az esetben effektíve azzá válik.

Vegyünk egy olyan példát, ahol polgártársunknak 2.500.000,- Ft a jelenlegi nyugdíjpénztári egyenlege, és még 30 éve van hátra a nyugdíjig. Továbbá számoljunk egy viszonylag magas, de nem lehetetlen hozammal, mondjuk az infláció 3%-os felülteljesítésével.

Tehát a már bent lévő tőkére rakódik a hozam még 30 évig, így ebből lesz reálértéken 6.068.156,- Ft.

Továbbá megy a pénztárba még 20.000,- Ft havonta, ebből felgyűlik 11.760.643,- Ft.

Így összesen 17.828.799,- Ft lesz a pénztárban, ezzel kell szembe állítsuk az árát ennek a választásnak (már ha nem változnak a 30 év alatt a feltételek..), ami egyenlő a havonta adóként befizetett 48.000,- Ft-okkal, tehát 30 év alatt 17.280.000,- Ft.

Ebben a példában így a választás pont határeset, és ezt is arra a feltételezésre építettük, hogy a pénztár jól teljesít. Hangsúlyozom, hogy ez a példa abból indul ki, hogy ahogyan ezt most törvénybe foglalják, úgy is marad, természetesen az ember döntését befolyásolhatja az is, hogy mit vár a jövőbeni esetleges változásoktól, mennyire bízik abban, hogy az államtól számíthat nyugdíjra, és még számtalan szubjektív szempontot sorolhatnék. Annyi minden esetre egyértelmű, hogy egy matematikát segítségül hívó mérlegelésben kulcsfontosságú, hogy mekkora a jelenlegi pénztári egyenlegünk és mennyi idő van hátra a nyugdíjba vonulásig.

Szólj hozzá!

Címkék: járulék nyugdíj adó nyugdíjpénztár nyugdíjrendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://darius.blog.hu/api/trackback/id/tr872586511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása