Először is tisztázzuk azt, hogy mi is egy befektetési alap. A legegyszerűbb, ha összehasonlítjuk egy bankbetéttel. A bankbetétnek viszonylag egyszerű lélektana van, betesszük a pénzt, megmondják előre, hogy mennyi kamatot kapunk rá, hogy mit csinál a pénzzel a bank, az meg az ő baja. Magyarul nem szólhatunk bele abba, hogy a bank mibe fekteti a pénzünket, cserébe előre tudjuk, mit kapunk.
A befektetési alap pont ebben a két lényeges tulajdonságban tér el, ugyanis nem mondják meg előre, hogy mit kapunk, abba viszont nagyon is bele tudunk szólni, hogy mibe fektessék a pénzünket. Pontosabban lehetőségünk van olyan alapot választani, amelyik a nekünk tetsző befektetési politika szerint működik.
Hogy ez miért jó? Nyilván azért, mert többet akarunk szerezni a pénzünkkel, mintha az bankbetétben lenne. Hogy pontosan mit kell tennünk, azt viszont számos dolog befolyásolja, kétségtelen, hogy valamennyit küzdenünk kell a remélt többlet hozamunkért. A küzdelem tárgya az, hogy tudnunk kell pontosan, mikor is lesz szükségünk a pénzünkre, mert bizony, a befektetési alapok világában sincsen ingyen ebéd, a többlet hozamhoz árfolyam ingadozáson át vezet az út. Vagyis mi vállaljuk ennek a következményeit, hiszen a befektetési alap részesedésünk - amit befektetési jegynek vagy egységnek hívnak - értéke nőhet is, csökkenhet is.
És hogyan tudhatjuk azt, hogy megéri-e vállalni az álmatlan éjszakákat? A leginkább kézenfekvő eszköz az lehet, hogy tudjuk, milyen értékpapírokba fektetik be a pénzünket. Nem mindegy pl., hogy részvény vagy kötvény hátterű megoldásról van szó, csak hogy a legáltalánosabb jellemzőkről szóljak, de ezekről sok szó lesz itt később.
Írom, hogy részvény, na de akkor miért nem rögtön tőzsdézünk?
És most válaszolom meg a poszt címében lévő kérdést, azért, mert tőzsdézik más helyettünk, mégpedig nem is akárhogy. Egy befektetési alap hátterében 20, 30 vagy akár több mint 50 értékpapír van, sőt, van ahol a befektetési alap más befektetési alapokból vásárol. Azt viszonylag könnyű belátni, hogy ha a 30 féle részvényünk mögött lévő 30 vállalatból - akik az adott részvények kibocsátói - egy netán tönkremegy, akkor ez az alap összteljesítményében csak néhány százalék esést jelent. Sok helyen dolgozott a pénzünk, így értelemszerű, hogy szinte minden befektetési elemmel történnie kell valami szörnyűnek, hogy ez az alapunk árfolyamát levigye a padlóra, legyen szó részvény vagy kötvény alapról. Most már csak az maradt hátra, hogy feltegyük a kérdést, mikor melyik megoldás tehet értünk a legtöbbet, de ehhez egy poszt kevés, folytatás következik..
Utolsó kommentek